|
|
|
Blogok
Szolnoki ZöldErő
Egy lelkes, a környezetünk védelméért tenni akaró emberekből álló csoport.
Tevékenységeik:
Magyarország poloskatérképe
Magyarország déli része fertőzöttebb, észak felé haladva csökken a poloskák száma.
Izland bekapcsolta a gépét, amely követ csinál a szén-dioxidból
Maximális teljesítményét elérve az Orca nevet viselő üzem évi négyezer tonna szén-dioxidot lesz képes kinyerni a levegőből, amelyet mélyen a felszín alá pumpálnak, ahol a szén-dioxidos vegyület reakcióba lép a talajjal, és a mészkőhöz hasonló anyag, karbonát jön létre.
A karbonkibocsátás 52 százalékáért 25 metropolisz felelős
2015-ben 170 ország egyezett bele a Párizsi éghajlatvédelmi egyezménybe, melynek célja globálisan csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A cél a globális hőmérséklet emelkedést 1,50°C alatt tartása, ám jelenleg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2020 évi jelentése alapján jelentős beavatkozás nélkül a 21. század végére el fogjuk érni a 3 °C emelkedést is. A Frontiers of Sustainable Cities újság felmérése során a világ 53 országából 167 jelentős városnak a üvegházhatású gázkibocsátását mérték fel, a városok kiválasztása pedig reprezentatív mintát követett.
Magánérdekek káoszát hozhatja a klímaváltozás
A szélsőséges időjárás lesz az új átlagos az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete, az IPCC legújabb jelentése szerint. A következő évtizedekben a felmelegedés elkerülhetetlenül erősödik, ez pedig az ökoszisztémára és az emberiségre is egyre súlyosabb veszélyt jelent. Ezért elengedhetetlen, hogy amíg a kezünkben van a folyamatok irányítása, megtegyünk minden tőlünk telhetőt a következmények enyhítésére. Csakhogy a döntéshozók könnyű megoldásokkal kecsegtetik a tömegeket, így elodázva az utolsó esélyeinket is. Hogy megkapaszkodhassunk az utolsó szalmaszálakban sürgősen érdemi vitákból fakadó hatékony megoldásokkal kell előállnunk. A Green Policy Center értékelése az IPCC legújabb jelentésének nyomán.
Több műanyag lenne az Adriában, mint hal
Magától értetődő a szigorítás, hisz az évszázadokig le nem bomló műanyag az uniós tengeri szennyezés csaknem négyötödét alkotja. A becslések szerint csupán Európában évente több mint 26 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Az európai lakosság 87 százalékát aggasztják a műanyagból összeálló irdatlan szeméthegyek.
Az egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv arányos, és a leghatékonyabb eredmények elérése érdekében „testre szabott”. Figyelembe veszi ugyanis, hogy rendelkezésre állnak-e fenntarthatóbb alternatívák.
Átszellőztették a Velencei-tavat
A napokban tonnaszám pusztultak a halak a Velencei-tóban. L. Simon László, a térségi országgyűlési képviselője azt írta csütörtökön a Facebookon, hogy hálásan köszöni a civilek munkáját, akik aktívan szerepet vállaltak haltetemek gyűjtésében, egyeztetett a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőivel a jelenlegi helyzetről.
Interaktív térképen a világ legszennyezőbb folyói
Egy holland és német kutatókból álló nemzetközi csapat feltérképezte azt az ezer folyót, amelyekből a legtöbb műanyag kerül a világ óceánjaiba.
Végre teljesen lebomló műanyagot gyártottak
Tudósok évtizedek óta dolgoznak valóban lebomló, környezetbarát műanyagon, de eddig nem jártak túl sok sikerrel. A Kaliforniai Egyetem szakértői viszont most áttörést érhettek el a technológiában.
Ahonnan a Tisza tisztán indul és műanyaggal érkezik
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.
