Ahonnan a Tisza tisztán indul és műanyaggal érkezik

Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.

Nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából

A Nemzetközi Riasztó Rendszeren (PIAC) keresztül a román fél arról értesítette az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hogy Románia területén bányameddőből származó nehézfémszennyezés érte a Szamost. Az egyelőre ismeretlen összetételű és mennyiségű szennyezés várhatóan 2021. február 17-én éjfél körül érkezik magyar területre. Az emberi egészség, illetve a vizek és a természeti környezet megóvása érdekében az OVF főigazgatója elrendelte az Országos Műszaki Irányító Törzs működtetését, melynek célja a védekezési munkálatok összehangolása és vezetése. A vízügyes szakemberek mindaddig folyamatosan látják el a védekezéssel összefüggő feladataikat, amíg az indokolt.

Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben. A közlemény szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

Óriási szemétgát keletkezett a Sajón

Egy hatalmas, palackokból is álló szemétgát alakult ki Sajószentpéternél, a Sajó egyik hídja alatt.

Egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente

A WWF és partnerei ma publikált tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, a WWF szerint azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.

Újjá élesztik a Holt-Tiszát

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t. A korábbi évtizedek során meggyengült vízi élőhelyek a rehabilitációval visszanyerhetik vitalitásukat, számos védett fajnak, illetve egy összetett ökoszisztémának adhatnak otthont.

A folyókat is megtisztítaná a csendes-óceáni szemétszedő feltalálója

A rotterdami kikötőben mutatta be új fejlesztését Boyan Slat, az Ocean Cleanup projekt alapítója szombaton, írja az MTI.  A 25 éves holland feltaláló The Interceptor nevű találmánya a vízen haladva kotorja ki a műanyagszemetet a folyókból.

Spontán akciónak indult, végül másfél tonna szemetet szedtek össze a Tisza-tónál

Ljasuk Dimitry általában a Tisza szépségéről szokott videókat készíteni, most azonban a folyó helyett inkább azt mutatta be, hogy milyen szemétmennyiség szennyezi a Tisza-tavat is és hogy mennyi mindent tehet egy ember egy spontán ötlettel a környezetért.

Alig két hetünk marad kiállni természetes vizeink védelme mellett

A vizek jelentős része mára elpusztult

A Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az elmúlt háromszáz évben, 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

Még sosem volt ennyi műanyag a Dunában

Köbméterenként 50 részecskényi mikroműnyag van a Dunában, és ezzel abszolút rekorder a hazai felszíni vizek között – állapította meg a Wessling Hungary Kft., akik a PPT (Parányi Plasztiktalány) projekt keretében a Rába és az Ipoly után a Dunában és mellékfolyóiban is ellenőrizték a mikroműanyag-szennyezettséget.