Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben. A közlemény szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

Óriási szemétgát keletkezett a Sajón

Egy hatalmas, palackokból is álló szemétgát alakult ki Sajószentpéternél, a Sajó egyik hídja alatt.

Egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente

A WWF és partnerei ma publikált tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, a WWF szerint azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.

Újjá élesztik a Holt-Tiszát

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t. A korábbi évtizedek során meggyengült vízi élőhelyek a rehabilitációval visszanyerhetik vitalitásukat, számos védett fajnak, illetve egy összetett ökoszisztémának adhatnak otthont.

A folyókat is megtisztítaná a csendes-óceáni szemétszedő feltalálója

A rotterdami kikötőben mutatta be új fejlesztését Boyan Slat, az Ocean Cleanup projekt alapítója szombaton, írja az MTI.  A 25 éves holland feltaláló The Interceptor nevű találmánya a vízen haladva kotorja ki a műanyagszemetet a folyókból.

Spontán akciónak indult, végül másfél tonna szemetet szedtek össze a Tisza-tónál

Ljasuk Dimitry általában a Tisza szépségéről szokott videókat készíteni, most azonban a folyó helyett inkább azt mutatta be, hogy milyen szemétmennyiség szennyezi a Tisza-tavat is és hogy mennyi mindent tehet egy ember egy spontán ötlettel a környezetért.

Alig két hetünk marad kiállni természetes vizeink védelme mellett

A vizek jelentős része mára elpusztult

A Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az elmúlt háromszáz évben, 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

Még sosem volt ennyi műanyag a Dunában

Köbméterenként 50 részecskényi mikroműnyag van a Dunában, és ezzel abszolút rekorder a hazai felszíni vizek között – állapította meg a Wessling Hungary Kft., akik a PPT (Parányi Plasztiktalány) projekt keretében a Rába és az Ipoly után a Dunában és mellékfolyóiban is ellenőrizték a mikroműanyag-szennyezettséget.

Elindították a világ első óceántisztító gépét

Jelenleg 5 billió műanyagszemét lebeg a Csendes-óceán felszínén, pontosabban 80 ezer tonnányi hulladék a Hawaii és Kalifornia közötti óceáni területen. Ezt egyszerűen már nem lehetett, nem észrevenni, így a 2013-ban alapított The Ocean Cleanup csoport 2018-ra tesztüzemmódba állította első óceántisztító gépét.

A magyarországi folyók jellemző vízminőségi értékei

Az 1968 óta működő  Felszíni Vízminőségi Monitoring hálózat adatai alapján, a Statisztikai hivatal összefoglaló táblázata.