|
|
|
A Tisza mikroműanyag-szennyezettsége már a Gangeszén is túltesz
A Szegedi Tudományegyetem kutatói harmadik éve vizsgálják a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét. Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel–2 ötnaponta készített felvételei és vízminták vizsgálata alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.
Az ivóvíz összetevői, jellemzői - ismeretek a
TUDTA-E?
Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem található. Minden víz kevesebb vagy nagyobb számú kémiai komponenst tartalmaz.
A víz legfontosabb kémiai összetevői és ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikról olvashatnak pontos adatokat információkat az ÉRV ZRt. oldalán
Átszellőztették a Velencei-tavat
A napokban tonnaszám pusztultak a halak a Velencei-tóban. L. Simon László, a térségi országgyűlési képviselője azt írta csütörtökön a Facebookon, hogy hálásan köszöni a civilek munkáját, akik aktívan szerepet vállaltak haltetemek gyűjtésében, egyeztetett a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőivel a jelenlegi helyzetről.
Interaktív térképen a világ legszennyezőbb folyói
Egy holland és német kutatókból álló nemzetközi csapat feltérképezte azt az ezer folyót, amelyekből a legtöbb műanyag kerül a világ óceánjaiba.
Ahonnan a Tisza tisztán indul és műanyaggal érkezik
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.
Nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából
A Nemzetközi Riasztó Rendszeren (PIAC) keresztül a román fél arról értesítette az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hogy Románia területén bányameddőből származó nehézfémszennyezés érte a Szamost. Az egyelőre ismeretlen összetételű és mennyiségű szennyezés várhatóan 2021. február 17-én éjfél körül érkezik magyar területre. Az emberi egészség, illetve a vizek és a természeti környezet megóvása érdekében az OVF főigazgatója elrendelte az Országos Műszaki Irányító Törzs működtetését, melynek célja a védekezési munkálatok összehangolása és vezetése. A vízügyes szakemberek mindaddig folyamatosan látják el a védekezéssel összefüggő feladataikat, amíg az indokolt.
Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben. A közlemény szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.
Óriási szemétgát keletkezett a Sajón
Egy hatalmas, palackokból is álló szemétgát alakult ki Sajószentpéternél, a Sajó egyik hídja alatt.
Egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente
A WWF és partnerei ma publikált tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, a WWF szerint azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.
Újjá élesztik a Holt-Tiszát
Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t. A korábbi évtizedek során meggyengült vízi élőhelyek a rehabilitációval visszanyerhetik vitalitásukat, számos védett fajnak, illetve egy összetett ökoszisztémának adhatnak otthont.
