A Maros folyót is elérte a műanyag-apokalipszis

A Maros is részesévé vált a műanyaghulladék-apokalipszisnek - ahogy a Hulladékvadász.hu érzékletesen megfogalmazta a problémát.

Sokkolóan rossz a magyar édesvizek állapota

Magyarország vizeinek kevesebb mint a 20%-a van jó ökológiai állapotban, a helyzet európai összehasonlításban is különösen rossz nálunk. Tünetértékű, hogy még a tiszavirág állományában is jelentős csökkenés látszik. Mindez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kedden publikált jelentéséből derül ki: a helyzet még Romániában is jobb valamivel.

Mikroműanyagok a Rábában

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók...

Mondjunk nemet az egyszer használatos műanyagokra!

A világ belefullad az eldobható műanyagokba. Minden percben egy teherautónyi műanyag szemét kerül az óceánokba.

Rekordmennyiségű mikroműanyagot találtak a Földközi-tenger vizében

Aral-tó kiszáradása (1970-2014)

Az Aral-tó mára szinte teljesen kiszáradt. A szegélyvonalak a 1970-es partvonalat jelölik.

Vízhiánnyal küszködik minden negyedik nagyváros

A nagyvárosok növekedése a vízhiány fokozódását eredményezi, ezt sokszor maguktól nem is képesek megoldani. A Global Environmental Change magazinban jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya, amelyben a vízhiány fokozódására hívják fel a figyelmet. Bár a mostani anyagban a korábbinál kedvezőbb adatokat tüntetnek fel, a folyamat előrehaladásával a helyzet mindenképpen romlani fog.

 Privatizálni a vizet – ez itt a megoldás. Csak az igyon, akinek adunk. Jó pénzért.

Az ENSZ Közgyűlése 2010-ben hozott határozata értelmében 2013. A Nemzetközi Vízügyi Együttműködés Éve

A Víz Világnapjának megünneplése idén Magyarországon különös hangsúlyt kapott, mivel – nemzetközi vízpolitikai szerepvállalásunk részeként – októberben hazánk szervezi a Buda-pesti Víz Világtalálkozót. Szolnokon felavatták a „A Nemzetközi Vízügyi Együttműködés Sétánya”-t.

Az Aral-tó tragédiája

Az Aral-tó medencéje a Tethys-óceán, illetve az abból lefűződött Paratethys-tenger maradványa. 68 900 km² területével egykor a világ negyedik legnagyobb beltengere volt (a legtöbb nyelven Aral-tengernek nevezték). Északkelet–délnyugati hossza 1960-ban 492, legnagyobb szélessége 290 kilométer volt, átlagos mélysége mindössze 16 m, a legmélyebb pontja 63 m. Két folyó táplálta: délről az Amu-darja, északkeletről a Szir-darja.