|
||
Életünk során közel 40 dkg csomagolóanyagból származó vegyület kerül a szervezetünkbe. A csomagolóanyagokból kioldódott molekulák egy része káros az egészségre.
A csomagolóanyagok nem ellenségek, a megfelelő elhelyezésükről, feldolgozásukról azonban gondoskodni kell.
Feltehetjük a kérdést: Megesszük a csomagolást?
Az Európai Unióban gyűjtött adatokon alapuló becslések szerint életünk során 30-40 dkg élelmiszer-csomagolóanyagokból származó, nem élelmiszer-eredetű vegyületet fogyasztunk el. Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, de nem csak a folyékony állagúakba, hiszen még a szilárd felületen érintkező anyagok is oldódhatnak egymásban.
Laboratóriumokban kifinomult módszerekkel vizsgálják ezeket a termékeket, a vonatkozó rendeletek egyre szigorodnak, a hatóság jobban figyel a gyártókra. Az idevágó 1935/2004/EK rendelet tartalmazza az általános követelményeket és alapelveket az FCM (az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok - Food Contact Material) anyagok forgalomba hozatalára vonatkozóan, az EU-tagországokban mindemellett működik egy gyorsjelző rendszer is, amelyet az élelmiszerekre és a takarmányokra fejlesztettek ki. Az RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) 2008 óta 2031 db riasztást regisztrált az FCM-ekkel kapcsolatban.
Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere egy új környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági kockázatra hívta fel a figyelmet: nevezetesen a mikroműanyagok problémájára. Elmondta, hogy Európai Unióban gyártott 60 millió tonna műanyag 39,5%-át csomagolóanyagként hasznosítják, így a csomagolóipar akár 24 millió tonna hulladékot generál évente. Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben UV sugárzás hatására láncszerkezetük aprózódik. Az így létrejövő, 5 mm-nél kisebb darabokat mikroműanyagoknak nevezik. A mikroműanyagok a céltáplálékkal együtt véletlen elfogyasztva az élőlények tápcsatornájában gyulladást indukálhatnak, de bejuthatnak a keringési rendszerbe és a szövetekbe is, kockázatot jelentve az egész táplálékláncra. Tovább fokozza veszélyességüket, hogy megnövekedett fajlagos felületükön keresztül a vizekbe és az élőlények szervezetébe toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok szivároghatnak, ill. képesek felületükön szerves szennyezőanyagok megkötésére is.
Nem mindegy tehát, hogy mibe csomagoljuk az élelmiszereket, s a hulladékokat hogyan használjuk fel...