• Minden a földből származik, oda is kerül vissza!

  • A légkör éltet és véd!

  • A víz minden földi élet alapja!

  • Minden energia!

  • Közöld Alapítvány - A környezettudatos fejlődésért!

  • Közöld Roadshow - Közösség a környezetünkért!

Konyhakert az utcasarkon? Miért ne?


2012.06.10. 13:11:18Közöld Admin
688 fő megtekintette a cikket 1 255 alkalommal.

Ennyi emberrel 30 év alatt nem ismerkedtem meg a lakótelepen, mint most két hónap alatt – mondja az a nyugdíjas hölgy, aki a kispesti városi kertben parcellatulajdonos lett.

A gyerekek miatt vágtunk bele, hogy úgy nőjenek föl, hogy tudják, hogy nem a polcon, műanyag dobozban terem a petrezselyem – hallom egy fiatal anyukától.

Mi a közös bennük? Az, hogy városlakó létükre nagyon vágytak egy kis földterületre, ahol vethetnek, kapálhatnak, örülhetnek a friss, vegyszermentes, saját termelésű élelmiszernek.

Rosta Gábor nem is kívánt többet, a közösségteremtés és a felelősségtudat számára a legfontosabb eredmény abban a többéves munkálkodásában, melyet a pesti házak között található, szemetes-gazos vagy sok kutyatulajdonos számára csak „piszkítóhelyként" kezelt kisebb-nagyobb zöldterületek hasznosításával szeretne elérni.

Azzal a céllal alapította a Városi Kertek Közhasznú Egyesületet , hogy az elidegenedő urbánus létben az egymás közelében lakó emberek ismerjék meg egymást, járjanak össze, és persze mindeközben – „alibiként" – tanuljanak meg magot és palántát ültetni. Az „eredmény" pedig sikerélményt és étket ad, ez sem mellékes.

Ha hirtelen egy olyan katasztrófa történne, ami miatt el lenne vágva az élelmezésünk további lehetősége, nagyon hamar éhen halnánk, mert azt sem tudjuk, hogyan kell paradicsomot ültetni – mondja Gábor. Teljesen elszakadtunk azoktól az alapvető tevékenységektől, melyek az emberi társadalmakat évezredeken át éltették és fenntartották. Nincs közünk a földhöz, nincs közünk az élelmiszerhez, amit nap mint nap megeszünk.

Önkormányzati telken

A XIX. kerületben az Irányi Dániel és Bem József utca találkozásánál Első Kis-Pesti Kert néven létrehozott városi kert az első ebben a szerveződésben – itt 26 családnak jutott 4,5 m2 domb- vagy emelt ágyás –, de folynak további tárgyalások más budapesti kerületi önkormányzatokkal is. Érdemes figyelni a kerületek honlapjait, újságjait, vajon mikor lesz felhívás egy újabb kiskert indítására.

Kispesti kiskert 1w

Kispesti kiskert 2w

Kispesti kiskert 3w

Rosta Gábor szerint azért fontos az önkormányzati együttműködésen alapuló kertkialakítás, mert ez biztosítja a hosszú távú biztos kereteket a kertészkedésbe belevágó emberek és az egész szerveződés számára. Hasonló okból örül, hogy a kisparcella-tulajdonosok nagy része nyugdíjas, mert véleménye szerint ők képviselik az állandóságot. De azért lesz utánpótlás is: több kisgyermekes család is lelkesen kertészkedik. Az első kertnyitóra két évet kellett várni, mert nem voltak meg hozzá a jogi keretek, ezeket ki kellett dolgozni, mostantól viszont bárki bárhol szeretne ilyen kertet létre hozni, többé nincs akadálya. A kispesti önkormányzat 3 millió forintot adott, ebből tellett kerítésre, emelt ágyásokra, a vízkivétel kialakítására, a Főkert Zrt. pedig jó minőségű termőföldet hozott, a „kertészek" raklapból csináltak komposztládát, összmunkával készül majd kerti pad, bográcsozó hely is. A vízhasználatért csak a jövő évtől kell fizetni, számítások szerint havi 200-300 Ft/ parcella.

A kiskert példája ragadós, már várólisták vannak egy következő kertre.

Magánkertben

Olvastam a pesten alakuló kiskertől, fogtam magam, és bementem az önkormányzatba, tudnának-e egy területet ajánlani vagy anyagilag segíteni. Végül egy gazos magántelket néztünk ki magunknak, ahol megállapodtunk a tulajdonossal, hogy műveljük a kertjét – mondja Szeilberhornné Csilla, a kecskeméti Hunyadivárosban létrehozott városi kert motorja, jelenleg főállású kismama. A baba-mama klubban toboroztam az anyukák között, és megkértem a védőnőnket is, hogy segítsen bevonni még családokat. Hamar összejött 10-15 jelentkező.

A privát telek miatt nem volt szükség hosszadalmas adminisztratív lépésekre. A telek 1000 m2, 15 kertészkedőre – akiknek nagy része kismama pici gyerekkel – 36m2-es parcellák jutnak, ez már egész komoly méret. A föld itt megfelelő minőségű volt, az egyik lakónak van traktorja, azzal szántották fel, a kerítés társadalmi munkában épült.

kecskemeti kozossegi kert 1

kecskemeti kozossegi kert 2

Mint egyre több faluban, városban bárhol Magyarországon, még a kertes családi házban élők sem művelik a kertet, csak egy-egy idős ember. Itt viszont mindenki lelkesen kertészkedik, a gyerekek is, övék legtöbbször a locsolás, van saját virágjuk, és ha megunták, játszhatnak a saját építésű homokozóban.

Mobil alapon

Más alapokon, kicsit más elképzelésekkel, de hasonló élményszerzés indokával szervezkednek a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) berkein belül a Közösségi Kertek fiataljai. Ők nem feltétlen önkormányzati telkekkel, hanem már kialakult közösségi helyek tőszomszédságában vagy akár ingatlanbefektetők pár év múlva beépítendő, egyelőre üres telkeit keresik. Ilyen a Millenárison a Lecsós Kert, ami pár hónapja már működik. 

Lecsos Kert 1w

Lecsos Kert 2w

Vagy a nyóckerben, a Leonardo és Tömő utca sarkán lévő üres telken most alakuló kert, ahová 95 parcellát terveztek, és sorsolással osztották ki épp a napokban a kiskerteket. Folyik nagyban az ásás, földelőkészítés...

Szakember sem hiányzik, amikor szükségét érzik a kertészkedők: a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karától érkezik az elméleti és gyakorlati tanácsadás.

Grundoljunk!

Kert legyen, ez a lényeg! Az sem baj, ha mobil, ha pár év múlva 3 sarokkal arrébb kell költözni.

Ezzel a lelkülettel indult szintén a VIII. kerületben a Corvin sétány folytatásában egy közösségi kert, a Grund Kocsma és Hostel tőszomszédságában és támogatásával, a Nagytemplom utcában. A Grund Kert szíve-lelke itt is egy leányzó, Keszthelyi Zsuzsi, aki maga is nyolcadik kerületiként felnőve, tudja, mi az, a régi házak, elhasználódó környezet és körúti forgalom szomszédságában élni a mindennapokat.

Ez a pesti városrész nagy átalakuláson megy keresztül, néhány helyi viszont szeretné legalább darabjaiban megőrizni azt a hangulatot és arculatot, ami a 20. század elején jellemezte a Pál utcát és környékét, így a téren még megmaradt száz-százhúsz éves épületeket is.

A Grund Kert amolyan bájos, enyhén művészi beütésű, híján van a lineáris, precíz kiosztásnak, de ettől is üde folt ebben a térségben, a kerületi rehabilitáció és ingatlanfejlesztés okán szinte gomba módra kinőtt sok új ház, pláza és a közeli Ferenc körút miliőjében.

A kertészkedő tagok egymást tanítgatják vetni, palántázni, tűzdelni. A zöldhulladék-újrahasznosításban komposztkas is szerepet kapott némelyik ágyás közepén. Ha pedig kimaradtunk a földosztáskor, azért felcsíphetünk ezt-azt (információkra gondolunk, nem magokra): „Helyi növények kertje" elnevezéssel az itt meghonosodott fákkal ismerkedve egy mini botanikus kertben üldögélhetünk nemsokára. Mindehhez egy fővárosi, zöldítési célokra kiírt pályázat adta az anyagi segítség nagy részét.

Grund Kert 1w

Grund Kert 2w

Mindegyik kiskertnél alapszabály:

1. vegyszert nem lehet használni

2. komposztáljuk a zöld hulladékot

3. ne szalmaláng-hevülettel ápoljuk a kertet

4. segítsünk egymásnak.

Miért ne csinálnánk?

Látjuk, mások az utak, mások a megvalósítások, de az elképzelés gyökere azonos: termeljük meg az élelmünket, barátkozzunk egymással, tegyük szűkebb környezetünket tisztábbá, hozzunk be egy darab természetet a házak közé.

A közösségi kertek elterjedésével Angliában, az USA-ban, Hollandiában bizonyítottan csökkent a városi bűnözés, fejlődik a közösségi szemléleten alapuló, demokratikus egymás mellett élés, csökkennek a kánikulában kialakuló hőszigetek.

Csak Londonban több ezer városi kiskertet gondoznak a britek. Gondoltuk volna? Ha nekik megéri abban a híresen kellemetlen időjárásban...!?

Tax Ágnes

Környezetvédelem szaklap



Forrás: Tax Ágnes

Kulcsszavak: konyhakert, város, közterület

    A lakásodhoz legközelebbi benzinkúton átveszik a használt étolajat?
    500m-en belül van benzinkút és átveszik.
    500m-en belül van benzinkút, de nem veszik át.
    Nem gyűjtöm össze a használt étolajat, így nem érdekel.