• Minden a földből származik, oda is kerül vissza!

  • A légkör éltet és véd!

  • A víz minden földi élet alapja!

  • Minden energia!

  • Közöld Alapítvány - A környezettudatos fejlődésért!

  • Közöld Roadshow - Közösség a környezetünkért!

Ahonnan a Tisza tisztán indul és műanyaggal érkezik


2021.03.29. 09:44:26Nagy Gábor
75 fő megtekintette a cikket 186 alkalommal.

Az utolsó falu a Tatár-hágónál, a történelmi Magyarország határánál Mezőhát. A valamivel több, mint háromezer fős falu magyar neve valójában újkeletű, csak, 1904-ben lett hivatalos, valójában az eredeti neve a ma is használt Lazescsina, ami talán épp a hágóra utal az ukrán perelaz szóból eredeztethetően. Ide már nem jönnek fel a szemétgyűjtő autók, így mindenki úgy kezeli a hulladékot, ahogy tudja.

A Tiszának két forrásvidéke van, a Fekete-Tisza és a keletebbre fekvő Fehér-Tisza, bár a Tisza valódi kezdete hivatalosan az előbbinél van. Feketetisza így az első település a Tisza forrásától kezdve. Eddig inni is lehet a folyóból.

Feketetiszával elkezdődik a folyó lakossági hulladékkal való feltöltése is. Bár a probléma rendszerszintű, ez a kép az egyéni felelősségvállalásról is szól. Ezek az üvegek az ötven méterre lévő boltból származnak, nem tűnne lehetetlennek, hogy a bolt előtt egy láda legyen, amelyben gyűjtik az üvegeket. Igaz, erre a szabályok nem kötelezik a boltot, ahogyan az üvegvisszaváltásra sem, pedig ezek az üvegek betétesek.

„Elégetjük” – válaszolta mosolyogva a nő, hogy mihez kezd a szeméttel. Feketetiszán nem nagyon van választás, szervezett rendszerességgel nem jönnek fel a hulladékgyűjtők. A porták viszont rendezettek, így hiba lenne letudni az egészet azzal, hogy hát az emberek ilyenek. Ez ugyanis nem annyira ezen múlik – bár az egyéni felelősségvállalás jelentőségét sem kell elvitatni, ami viszont nem sokat ér, ha nincs a begyűjtésnek kiépített rendszere.

Rahó, a járás központja – az 1919-es, rövid életű Hucul Köztársaság legnagyobb városa -, a hucul és ruszin népesség mellett a lakosság tizedét magyarok adják.

Rahón fekszik a térség legnagyobb, legális hulladéklerakója. Állítólag még 3-4 évig tud fogadni hulladékot, mások szerint legalább öt éve már betelt. Közvetlenül a Tisza partján fekszik, de a városvezetés szerint innen sosem került szemét a Tiszába. „Két éve töltést is építettünk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta a település alpolgármestere, aki azért elismeri, hogy van gond a hulladékkezeléssel. „Ezek szerint két évvel ezelőttig az ár elvitte a hulladék egy részét a lerakóból?” – kérdeztem. „Nem, ilyen sosem fordult elő” – mondta. Mások szerint azonban nagyon is előfordult, és a töltés sem lehet hosszútávú megoldás. Rahón szelektív hulladékgyűjtés szintén nincs, a szemetet ugyan begyűjtik, de az csak az egyre terebélyesedő szeméttelepen köt ki.

Nem messze a hídtól áll a rahói hulladéklerakó, de a folyó már a felsőbb szakaszról is hoz szemetet, így a város központjában és itt a híd alatt is bőven jut az ágakra akadt szemétből, legalábbis, amikor a vízállás alacsonyabb.

Az egyik legbizarrabb hulladéktorlasz a Tisza vízgyűjtőterületén. Nem nagy, de beszédes. Láthatólag egyenesen ide öntötték, talán épp egy külön gyűjtés után. A közepén valaki tüzet is gyújtott, ám nem meglepő módon ezzel nem sikerült megoldani a problémát. Ezen a szemétszigeten most akár át is lehet kelni. Ha majd jön az ár, ez a kupac is eljut a Tiszába, onnan pedig Magyarországra.

„Szeretek horgászni, és meguntam, hogy a horogról hal helyett a palackokat szedem le” – mesélte Viktor Bucsinszkij, hogy miért kezdett bele a szelektív hulladékgyűjtő vállalkozásába. „Ez inkább küldetés, egyelőre csak viszi a pénzt” – mondta, ezért mérnöki állását egyelőre nem adta fel. De azt a reményt sem, hogy egyszer majd a horgára nem akadnak nejlonzacskók.

„Ti mit csináltok itt?” kérdezte a román-ukrán határszakaszon szolgálatot teljesítő határőr. „Hát, ezt a szeméthalmot nézzük!”. „Elég ronda, amióta itt vagyok, kétszer összeszedték önkéntesek, de aztán megint megtelt” – foglalta össze elmúlt nyolc hónapját a katona, akinek láthatóan örömére volt, hogy beszélhet valakivel. De mit kell ezen a határon őrizni? Nos, innen Románia felé is aktív a cigarettacsempészet. Dobozonként 600 forint is lehet a haszon – állítólag néhány település vállalkozóbarokk stílusú házai ebből épültek fel. A határőrök prémiumot kapnak, ha elfognak egy-egy csempészt. Aki viszont szemetet önt ki a Tiszába, annak ettől nem kell tartania.

Az eredeti írás elérhetősége (képekkel).



Forrás: https://telex.hu

Kulcsszavak: Tisza, vízszennyezés, PET, palack, neylon

Szólj hozzá te is!

Hozzászólok a cikkhez


A cikkhez csak bejelentkezett olvasóink szólhatnak hozzá.
Bejelentkezem | Regisztrálok
Jelenleg még senki nem szólt hozzá a hírhez, légy te az első!







    A lakásodhoz legközelebbi benzinkúton átveszik a használt étolajat?
    500m-en belül van benzinkút és átveszik.
    500m-en belül van benzinkút, de nem veszik át.
    Nem gyűjtöm össze a használt étolajat, így nem érdekel.