|
||
Kiemelték, hogy az elmúlt időben több kormányzati intézkedés született a légszennyezettség csökkentésére. Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint
AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOK ENERGETIKAI SZABVÁNYÁNAK 2021-TŐL HATÁLYOS SZIGORÍTÁSA JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULHAT A SZÜKSÉGES FŰTÉSI ENERGIA MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉHEZ.
Példaként említette az avarégetés országos általános tilalmát is, továbbá a támogatási programokat (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok), amelyek a károsanyag-kibocsátás mérséklését tűzték ki célul. Kerekes György kiemelte:
A LAKOSSÁG IS SOKAT TEHET A LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÉRT.
Emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint
MAGYARORSZÁG A NEGYEDIK LEGROSSZABB LEVEGŐJŰ UNIÓS TAGORSZÁG, ITT A TÉLI IDŐSZAKBAN A LÉGSZENNYEZETTSÉGI ADATOK ESETENKÉNT MÉG A KÍNAI ÉS INDIAI ADATOKAT IS MEGHALADJÁK.
A közleményben kiemelték: már rövid távon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvességtartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények között termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná. Kitértek arra is, hogy a statisztikai adatok szerint a magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. Így a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat – írja az MTI az MCC-re hivatkozva.
A közleményben szót ejtettek arról is, hogy az MCC Klímapolitikai Intézet azért jött létre, mert a klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése. Az új szakmai műhely vizsgálatai öt fontos területre fókuszálnak: az energetikára, a természetvédelemre, a mezőgazdaságra, az élettelen környezeti elemek (víz, levegő, talaj) védelmére és az urbanisztikára.
Hozzászólok a cikkhez
A cikkhez csak bejelentkezett olvasóink szólhatnak hozzá.
Bejelentkezem | Regisztrálok