Bioindikáció - a környezet állapotának jelzése mohákkal

Ezen eljárást használva vizsgálták Magyarország több ipari körzetének, térségének nehézfém- és Al-szennyezettségét. Kimutatták pl.(TUBA és CSINTALAN 1993a), hogy ha a vizsgált térségben olajtüzelésű hőerőmű van, ott akkor a legjelentősebb szennyező elem a V és a Ni. Mindkét elem legnagyobb mértékben az erőmű közvetlen közelében halmozódik fel a tesztnövényekben. Az erőműtől távolodva a telepek V és Ni-terhelése a távolság függvényében csökken. A többi elem esetében hasonló tendencia nem figyelhető meg. A környezetünkben egyre növekvő nehézfém-terhelés az autóutak mentén még fokozottabban jelentkezik. Az első vizsgálatok szerint (TUBA és CSINTALAN 1993) egy nagy forgalmú magyarországi főút mentén a nehézfémek közül a Cr, Cu, Fe, Ni, mennyisége az úttól távolodva gyorsan csökken, 5-10 méteren belül a térségre jellemző háttér-szennyezettségi szintre esik. A Cd, Pb és a Zn terhelés viszont az úttól nagyobb, 30-60 méteres távolságig is kimutatható. Ugyanakkor az útnak a térségre jellemző szélirányba eső oldalán a szennyező hatás nagyobb távolságokig mutatható ki. A tesztnövények V tartalma az úttól való távolsága között összefüggést nem találtunk, azaz a V terhelésért nem a közúti közlekedés a felelős. Ez alapján megállapítható volt, hogy növényt termeszteni, legeltetni és takarmányt gyűjteni a vizsgált autóúttól 60 m-nél nagyobb távolságra tanácsos. Hasonló eredményre vezetett zuzmókkal végzett vizsgálatunk is (TUBA és CSINTALAN 1993b).

Az ország területének száznál több pontjára kiterjedő, sokéves mohavizsgálataink alapján elkészítettük hazánk nehézfém és légkörből való háttérszennyezési nehézfém-lerakódási térképét. (TUBA et. al közlésre előkészítve). Ezzel a munkával csatlakozott hazánk Európa azon huszonegy országának együttműködéséhez (lásd fentebb), mely kontinensünk nehézfém-szennyezettségi helyzetét követi nyomon, kizárólag mohák segítségével (RÜHLING et.al 1987). Eredményeink alapján Magyarország közepesen szennyezett területnek tekinthető.