![]() |
|
|
A lapnak nyilatkozó Levegő Munkacsoport szerint a magyarországi mérőállomások adatai alapján a NO2- (nitrogén-dioxid) szint az előző év azonos időszakához képest némileg csökkent a korlátozások alatt, és még június során is néhány százalékkal alacsonyabb volt ez, mint például tavaly. Csakhogy közben
2016-ban 400 ezren haltak meg miatta az EU-ban. Magyarország se teljesítette az EU-s célokat.
A LEGTÖBB KORAI HALÁLT OKOZÓ LÉGSZENNYEZŐ, PÉLDÁUL A SZÁLLÓ POR KONCENTRÁCIÓJA A KORÁBBI ÉVEKHEZ KÉPEST A KORLÁTOZÁSOK IDŐSZAKÁRA SEM CSÖKKENT, SŐT, A TAVALYI ADATOKHOZ KÉPEST NÉMI NÖVEKEDÉS VOLT TAPASZTALHATÓ.
A jelenséget a lap az ingyenes parkolásra vezeti vissza. A kormány április 6-tól törölte el a magyarországi közterületeken a fizetős parkolást annak érdekében, hogy ha valaki a járvány alatt a tömegközlekedés helyett a fertőzésbiztosabb autójával akart utazni, azt ne akadályozza a parkolási díj kifizetése. Ez elsősorban Budapest belvárosában dobta meg az autóforgalmat, a belső kerületek kis utcáiban telítette a parkolókat. Volt, ahol a parkolóhelyeket kereső, cirkáló személyautók miatt négyszeresére nőtt a forgalom. Az ingyenes parkolást a kormány ráadásul a vészhelyzet megszüntetése után is 10 napig fenntartotta, ami szintén megnövelte az autóforgalmat, és az ezzel járó légszennyezést is.
Tény, hogy Európa nagyvárosaiban az autóforgalom újraindulásával ugrásszerűen megnőttek a légszennyezettségi adatok, de ezek még mindig alacsonyabbak a tavalyi évhez képest. A jövő azonban meglehetősen szürkének tűnik. A városokat átalakító tartós zöld fejlesztések (például a kerékpározás fejlesztése) mellett az emberek ma is tartanak a tömegközlekedéstől, ami – Budapesten is – az autóforgalom növekedéshez vezet.
Hozzászólok a cikkhez
A cikkhez csak bejelentkezett olvasóink szólhatnak hozzá.
Bejelentkezem | Regisztrálok