|
||
2015-ben 170 ország egyezett bele a Párizsi éghajlatvédelmi egyezménybe, melynek célja globálisan csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A cél a globális hőmérséklet emelkedést 1,50°C alatt tartása, ám jelenleg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2020 évi jelentése alapján jelentős beavatkozás nélkül a 21. század végére el fogjuk érni a 3 °C emelkedést is. A Frontiers of Sustainable Cities újság felmérése során a világ 53 országából 167 jelentős városnak a üvegházhatású gázkibocsátását mérték fel, a városok kiválasztása pedig reprezentatív mintát követett.
Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében – hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz fővárosunkban a szennyezett levegő az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) mai napon nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint. Az egy lakosra jutó veszteség súlyossága tekintetében a vizsgált 432 európai város között Budapest a 22. helyen áll évi 1860 euróval (680 000 forint).
Miközben a koronavírus-járvány miatti korlátozások világszerte a levegőminőség látványos (ámde átmeneti) javulását hozták, kontinensünkön Budapest az egyetlen város, ahol már most meghaladja a nitrogén-dioxid-szint a korlátozások előtti időszakét – erre jutott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség mfor.hu által szemlézett jelentése.
Idén hivatalosan is elkezdődött a Levegő Munkacsoport levegőszennyezettség-mérő hálózatának építése, ugyanakkor lelkes magánemberek is nagy erőkkel dolgoznak rajta, hogy Magyarországon is elterjedjen egy egyszerű és megfizethető eszköz, mely kiegészíti az amúgy az EU átlagához képest egészen jól működő hazai hivatalos légszennyezettségi mérőhálózatot. A projektet a Magnet Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) támogatja. (A KAP a bank ügyfeleinek döntése nyomán a banki költségek 10%-át ajánlja fel támogatásként környezetvédelmi és társadalmi hasznosságban jeleskedő civil szervezetek számára egy-egy projektre.)
Az ENSZ környezetvédelmi programja által kezdeményezett globális, valós időben frissülő levegőminőségi adatbázis.
A budapesti levegő a tisztának gondolt Duna-parti sétányok mellett is erősen szennyezett a Levegő Munkacsoport, az aHang és a Greenpeace mérései szerint, sokszor több nitrogén-dioxid mérhető itt, mint a forgalmas Erzsébet téren vagy Széna téren. A szennyezés feltételezhetően az elavult, füstöt okádó hajókból származik. A helyzet megváltoztatásáért online aláírásgyűjtés indult.
Évente 8-10 ezer ember korai halálozásához vezet a légszennyezettség Magyarországon
- közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) saját és az Egészségügyi Világszervezet számításaira hivatkozva vasárnap az MTI-vel.
Jelenleg a légszennyezettség jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az egészségre nézve az Európai Unióban, így ez az egyik, ha nem a leggyakoribb oka az idő előtti haláleseteknek. A légszennyezettségi helyzet pedig néhány országban, így Magyarországon is különösen súlyos. A Berkeley Earth nevű kaliforniai nonprofit adatelemző társaság által most közzétett térkép jól szemlélteti, hogyan is alakul Európán belül a levegőminőség a kisméretű, PM2,5 szálló por esetében.
A Greenpeace 2018-as városértékelése: mobilitás, légszennyezés, közlekedés. Budapest a 13 város közül a 9. helyen végzett. Azokban az országokban, ahol az autósok nagy számban váltottak kerékpárra vagy gyalogos közlekedésre, nemcsak biztonságosabbak lettek az utak, de a levegő is tisztább lett.